Sz�rmaz�s, elterjed�s, �lett�r: Harcsa (Silurus glanis) A harcsaf�l�k (Siluridae) csal�dja szerte a vil�gon elterjedt, legt�bb k�pviselõi Eur�pa, Amerika, �zsia, Afrika �s Ausztr�lia sz�mos vizeiben �l. Akv�riumi d�szhalk�nt is igen kedveltek (Coridoras, Ancystrus, Thorocatum). Az eur�pai harcsa (Silurus glanis L.) term�szetes elterjed�si ter�lete K�z�p- �s Kelet-Eur�pa, de �zsi�ban is megtal�lhat�. �szakon a 60. sz�less�gi fok k�pezi a hat�rt, D�l- Sv�dorsz�g, Finnorsz�g �s a Balti-tavak ter�lete (Onyega-t�, Ladoga-t�). Honos viszont az Elba v�zrendszer�ben, a Keleti-tenger, a Fekete-tenger �s a Kaszpi-tenger mell�kfoly�iban. Telep�tett �llom�nya jelen van Angli�ban, Franciaorsz�gban, Olaszorsz�gban, Jugoszl�vi�ban, Spanyolorsz�gban (Ebro-foly� v�zrendszer�nben kapit�lis p�ld�nyok �lnek).Magyarosz�gon nagyobb foly�ink Duna, Tisza, K�r�s�k, R�ba (rendk�v�l gazdag harcsa�llom�nnyal rendelkezik), valamint nagyobb tavaink Balaton (Fony�di �rok, Tihanyi k�t kb. 11 m-es m�lys�ge), Velencei t�, Fertõ -t�, �s holt�gaink Fadd-Dombori duna holt�g, R�ckevei Duna, Holt-K�r�s�k, Alcsiszigeti Holt-Tisza (harcsa�llom�nya j� viszont meg kell keresni õket, fõleg a rep�lõt�r �s a g�ztelep alatti v�zr�szek kecsegtetnek j� eredm�nnyel) rendelkenek jelentõs harcsa�llom�nnyal. A harcsa a nagyobb vizeink fen�klak� hala. Foly�kban ott �l, ahol a d�v�r, az �ll�vizek k�z�l a nagy kiterjed�sû, nem t�l m�ly tavakat kedveli (Pl. b�nytavakban nem mindig tal�lja meg �letfelt�teleit). D�li vid�keken elviseli a magas s�tartalmat is elviseli, de jobban �rzi mag�t �desv�zben. �lland�an keresi a b�v�helyeket, els�llyedt fat�rzsek �s v�zin�v�nyek k�z�tt.Nagyobb harcs�k b�v�helyeit mindig a term�szetes fedez�kek k�zel�ben kell keresni. A foly�medrek m�lyed�sei, nagyobb �regek, mell�kfoly�k torkolatai, duzzaszt�k alvize, tavak n�dszeg�lye, ahol a harcsa meglapul. �ltal�ban alkonyatkor �s �jszaka indul t�pl�l�kszerzõ k�r�tra, a zs�km�ny�t b�v�helye k�zel�ben kapja el. Elõfordul hogy nappal is mozog a harcsa, fõleg �rad�skor nagyobb erõmûvek kavarg� oxig�nd�s viz�ben, valamint bor�s eseõs idõben, zivatar, felhõszakad�s elõtt fokozott mozg�st figyelhet�nk meg n�la, ami betudhat� a l�gk�ri elektromoss�g n�veked�s�nek.Mindig a m�ly v�z felõl a sek�ly v�z fel� rabol. Telep�t�s�rõl megoszlanak a szakemberek v�lem�nyei, annyi biztos azonban, hogy a harcs�t nem lehet minden megfontol�s �s v�logat�s n�lk�l kihelyezni ak�rmilyen kis v�zbe. Sokan �ll�tj�k, hogy a harcs�k jelenl�te kedvezõtlen�l hat a ponty�llom�nyra, eggyes szak�rtõk viszont azt valj�k, hogy jelentõsen csak a nagyobb p�ld�nyok tesznek komolyabb k�rokat a nemeshal�llom�nyban. Egyes tavakban p�ld�ul A Dun�nt�lon fekvõ P�csi-t�ban olym�rt�kben elszaporodott a harcsa�llom�ny, hogy gy�r�teni kellett az �llom�nyt, �gy minden horg�sznak aki 20 kg feletti tests�ly� harcs�t fogott ki a k�vetkezõ �vre sz�l� ter�leti jegyet kapott. M�retkorl�toz�st �ltal�ban c�lszerûbb a helyi adotts�goknak (telep�t�si sûrûs�g, rendelkez�sre �ll� takarm�nyhal) megfelelõen meghat�rozni.

Testfel�p�t�se �s �rz�kszervei: Az eur�pai harcsa testi fel�p�t�se annyira jellegzetes, hogy csak kev�s hallal t�veszthetõ �ssze. Hatalmas, fel�lrõl kiss� lap�tott feje a testhossz�s�g k�r�lbel�l 20 sz�zal�k�t teszi ki. �ri�sira t�that� sz�j�ban sûrû �les �n. gerebenfogazat tal�lhat�, amely reszelõre eml�keztet, k�nyen leh�mozhatja az �vatlan horg�sz kez�rõl a bõrt. A t�rzs keresztmetszete k�rk�r�s-ov�lis, a farok fel� ellaposodik. A kicsi h�t�sz� egy kem�ny �s n�gy l�gy �sz�sug�rb�l �ll, a farok alatti �sz� messze h�trah�z�dik, de nincs �sszenõve a farok�sz�val.A mell�sz�k nagyok �s kerekded form�j�ak, egy kem�ny �sz�sug�rral ( mell�sz� szolg�l a hacs�nak �sz�sa k�zbeni stabiliz�l�sra). A has�sz�k hasonl� alak�ak, de j�val kisebbek, k�zvetlen�l a v�gb�lny�l�s elõtt helyezkednek el. A hacsa bõre sima ny�lk�s, teljesen pikkelytelen. Sz�ne h�toldalon s�t�tsz�rke, feket�s vagy z�ldessz�rke, barn�s, hasa fel� egyre vil�gosodik, piszkosfeh�r. A testsz�nt erõsen befoly�solja a v�zfen�k �s a v�zviszonyok milyens�ge. L�tezik �n. m�rv�nyozott, arany sõt alb�n� v�ltozata is. Az eur�pai harcsa jellemzõje a testhossz�s�g mintegy 10 %-�t kitevõ kb. a szemmagass�gb�l kiindul� k�t baj�ssz�l, az als� �lkapcson ugyancsak tal�lhat� 4 darab v�konyabb �s gyeng�bb baj�ssz�l. (a harcsa t�pl�lkoz�s�ban nagy szerepe van a baj�sznak, mivel �zlelõbimb�k sokas�ga tal�lhat� egyetlen baj�ssz�lon). Az ikr�sok �s a tejesek megk�l�nb�ztet�se nem egyszerû feladat, csak nagyobb tapasztalattal saj�t�that� el. Haszn�lhat� jellemzõ a nagy ivari szem�lcs form�ja a v�gb�lny�l�s k�rny�k�n (a tejesekn�l kicsi �s hegyes, az ikr�sokn�l tompa �s �v�si idõszak v�g�n piros sz�nû). A harcsa sz�les sz�j�b�l a nagy garat elõsz�r a zs�kszerû gyomorba vezet, a gyomortartalom vizsg�latok bebizony�tott�k, ellent�tben a pontyf�l�kkel szemben erõsen savas k�mhat�s�. Az el�gaz� nagy vese a test�reg h�tulj�ban a gerincoszlop alatt helyezkedik el. Az ugyancsak nagym�retû, szab�lytalan alak� m�j mellett helyezkedik el az ugyancsak hatalmas �sz�h�lyag, amely hossza el�ri a test�reg hossz�nak 80 5-�t. Az �sz�h�lyag egy nyitott l�gvezet�ken �ll kapcsolatban a garattal, amely kapcsolo�dik az �gynevezett Weber-f�le szervhez, amely a nyom�singadoz�s �rz�kel�s�re szolg�l. A harcsa oxig�nig�nye nem nagy, megegyezik a ponty�val, fejlett a bõrl�gz�se. Az �rz�kszervei k�z�l meg kell eml�teni az �z- szag �rz�kel�s�t (baj�ssz�lakon, sz�jsz�len, orrny�l�son), nyom�s- rezg�s�rz�kel�s�t- �s hall�szerv�t (Weber-szerv). L�t�sa gyenge, szeme csak arra alkalmas, hogy megk�l�nb�ztesse a vil�gost �s a s�t�tet.

Szaporod�s, egyedfejlõd�s: Az eur�pai harcsa ny�ron m�just�l j�liusig �vik, kedvezõtlen idõj�r�s eset�n ez az idõszak eltol�dhat. Az �v�helyeket akkor keresik fel a harcs�k ha a v�z hõm�rs�klete tart�san el�rte 20-22 Celsius-fokot. Az ikra lerak�s�n�l elõnyben r�szes�tik a parmenti d�s n�v�nyzetû helyeket, k�l�n�sen kedvelik a v�zbedõlt f�kat, �s gy�kereket. Az �v�helyeket a p�rok megtiszt�tj�k. Az ikr�k �tm�rõje 1,5-2,0 milim�ter, m�ret�k a kikel�sig jelentõsen n�vekszik. Kezdetben az ikra ragacsos erõsen tapad a gy�kerekhez szil�rd csom�kba. A fejlõd�s sor�n cs�kken az ikr�k ragacsoss�ga, igen �rz�kenyek ebben a st�diumban, k�l�n�sen a mechanikai s�r�l�sekre. Ha a v�zfen�kre ilyenkor lehullanak, akkor elpusztulnak. Az ikr�b�l az ivad�k 23-25 Celsius-fokos v�zben 2,5-3 nap alatt kel ki. A kis harcsal�rv�k kezdetben f�ny�rz�kenyek. Menek�lnek a f�nysug�r elõl, eg�szen az elsõ t�pl�l�kfelv�teli napig (kb. 7-10 nap). A harcsa k�sõbb is ig�nyli a b�v�helyet. A szaporulat kezdeti vesztes�gei igen nagyok. A harcsa az elsõ �let�v v�g�re 15-20, a m�sodik �v v�g�re 30-40, a harmadik �s negyedik �vben el�rik az 50-80 centim�teres testhossz�s�got �s a 3 kg- os testt�meget. A tov�bbi tests�lygyarapod�s erõsen f�gg a harcsa �letter�tõl. R�gebbi besz�mol�k szerint az eur�pai harcsa maxim�lis testhossz�s�g�t 3-5 m�terben, maxim�lis s�ly�t 200-300 kilogrammban adj�k meg(Kaszpi-t�, Fekete-tenger t�rs�ge).

T�pl�lkoz�s: A harcsa nagys�ga ellen�re megmarad a v�ltozatos �trend mellett, �tlapj�n szerepelnek: f�rgek, rovarl�rv�k, puhatestûek, csig�k, r�kok (gyomortartalom vizsg�lat alapj�n a r�k fõleg ny�ri idõszakban k�pezi t�pl�l�k�nak jelentõs r�sz�t), de az egeret, b�k�t, patk�nyt is fogyasztja, sõt egyes vizeken a nagyobb harcs�k a v�zimadarakat is leh�zz�k. Halak k�z�l ink�bb a kisebb p�ld�nyokat ragadja meg hatalmas sz�ja ellen�re, teh�t keszegeket, s�geret, comp�t, n�ha elõfordul, hogy a n�vend�k nemeshal�llom�nyban is k�rt tesz, ez�rt nagym�rt�kû szak�rtelmet ig�nyel a kihelyez�se.