|
Menü |
|
| |
|
Naptár |
|
2024. Július
H | K | S | C | P | S | V | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 |
|
| | |
|
kezdölap |
|
Tartalom | |
|
Kezdölap |
|
Üdv mindenkinek! Aki még nem ismer, annak bemutatkozom: a nevem Háziréti horgásztó. Budapesttől kb. 8 km-re találtok meg. Igaz, csak múrvás út vezet hozzám, az viszont jól járható mindenfajta járművel, legyen az bicikli, motorkerékpár, személyautó.
Ismét a nyár varázslatos színeiben pompázok, csodás látványt nyújtok, nekem elhiheted! Nyári bundát húztam és a tó tükröm feszes teljesen. Napozhatsz, de nagyokat horgászhatsz, tehetsz nagy sétákat, s jókat beszélgethetsz barátaiddal. Most is igazi kikapcsolódást nyújtok annak, aki ellátogat ide: van intenzíven telepített horgásztavam, benne mindenféle hallal, csak arra várnak, hogy kifogd őket! Nagy szeretettel várom a horgászokat! Elkezdődött nálam a 2011-es szezon! Van egy jó pár kapitális pontyom és harcsám, hatalmas balinjaim, szép számmal akad csuka és süllő is és természetesen fehér halaim is vannak!
Várom a horgászni, kikapcsolódni és a természetet szerető vendégeimet egész évben amikor kiolvadok a hideg jégből, és amig újra be nem fagyok.
Jó szórakozást kívánnak a gazdáim:
A Háziréti Horgászegyesületek Egyesülésének Vezetősége | |
|
|
|
Hal fajták |
|
Ponty
Származás, elterjedés, élettér: Ponty
(Cyprinus carpio) A ponty származását tekinve heves viták dúlnak.Thienemann
nézetei szerint Kína, Japán, Közép- és Kis Ázsia egészen a Fekete-tengerig nyúló
térségeinek vizei képezik a ponty eredeti hazáját.Európai elterjedésérõl semmit
sem lehet bizonyossággal állítani. A görögök és a rómaiak már ismerték és
tavakban tenyésztették, felismerve értékes húsát. A középkorban szerzetesek
nevelték, nagyra becsült böjti étel volt.Honos Spanyolország, Franciaország (a
világrekord 37 kg-os példány is innen származik), Olaszország, Portugália,
Svájc, Hollandia, Bulgária, Oroszország, Törökország, Románia, Magyarország
számos vizében. Európa majdnem minden édesvizében megtalálható az északi
szélesség 60. fokáig. Nem található viszont Finnországban, Skandinávia északi
részén és Kelet-Szibériában. Gazdag állomány él viszont a Fekete- tengerben,
Kaszpi-tengerben, Aral-tóban.Jó fogási eredménnyel kecsegtet a Duna-delta,
Magyarországon a Balaton, a Tisza, Körösök, Dráva, Száva. A ponty édesvízi
hal, brakkvízben (kevert víz) is elõfordul, de csak az alacsony sótartalmat
viseli el. Fokozottan érvényes ez az ivadékra, amely 7 ezreléket maghaladó
sótartalom esetén elpusztul, az idõsebb példányok legfeljebb 12 ezrelékes
sótartalmat képesek elviselni.Steffens feljegyzése szerint a Salton-tóban
(Dél-Kalifornia) a ponyt 18,6 ezrelékes sótartalom mellett is megél. A dús
növényzet viszont fontos a számára, nemcsak rejtekhelyet jelent a halnak, hanem
táplálékot és ívóhelyet is. A víz oxigéntartalmával kapcsolatos igénye
szerény, a pnty az oxigént különösen hatékonyan hasznosítja. Oxigénszükséglete
nõ a víz hõmérséklet emelkedésével, mivel ilyenkor többet mozog, illetve több
táplálékot vesz fel. Amennyiben a víz oxigéntartalma lecsökken a ponty
másodlagos levegõfelvételhez folyamodik, a vízfelszínen levegõt szippant
(pipál), sõt egyes esetekben bõrön keresztül is tudja az oxigént hasznosítani.
|
Szaporodás, egyedfejlõdés: Ideális
esetben, vagyis 18-20 fokos vízhõmérsékletnél és kedvezõ ívóhelyek meglétekor az
ivarérett halak májusban és júniusban ívnak, bár az ívás elhúzódhat július
közepéig is (kedvezõtlen vízhõmérséklet). Az ívás természetes vizekben
szakaszos, vagyis akár napokig, vagy hetekig is eltarthat.Hidegfront betörés
hatására az ívási folyamat megszakad, az ikrásokban képzõdött ikra
visszafejlõdik, és a hal szervezetében komolyabb károsodás nélkül felszívódik.
Egyes számítások szerint a ponty kedvezõ esetekben testsúlykilógrammonkét
100 000-200 000 ikrát rak, egyes igen súlyos nõstények több mint 1 millió ikrát
képesek kibocsátani. A megtermékenyített peték a fenékre süllyednek.
Üvegtiszták és enyhén sárgás színûek, átmérõjök 1,5 és 2 miliméter között mozog.
A lárvák a vízhõmérséklettõl függõen 38 nap múlva bújna ki az ikraburokból,
4-5,5 miliméter hosszúak, a has alatt világossárga szikzacskó található, mely
biztosítja elsõ nyolc napi élelmüket.A lárvák még úszni nem tudnak fejjel elõre
lesüllyednek a fenékre, itt ragasztómirigyükkel megtapadnak a fenéken. Egy nap
után úszni kezdenek elsõ úszásuk folyamán a vízfelszínre igyekeznek, hogy
levegõt szippantva megtöltsék úszóhólyagjukat.Gyakran több napig is eltart míg
feltöltik az úszóhólyagot levegõvel.
|
Táplálkozás: A pontyivadék az elsõ
idõben apró állati és növényi szervezetekbõl él. Kerekesférget, vízibolhát,
kandicsrákot, víziászkát, kérészeket, és mindenféle lárvát fogyaszt, különösen
kedveli az iszapos részeken meghúzódó árvaszúnyoglárvát. A ponty növényi
táplálékot is felvesz, elsõsorban algákat, de fogyasztja a friss növényi
hajtásokat is. Nevezhetjük a pontyot mindenevõnek. A nagyobb pontyok esetenként
a kisebb halakat is bekapják, de a ponty ettõl még nem ragadozó. Étlapján
megtalálható mindenféle féreg, csiga, kagyló, pióca, szitakötõlárva, tehát
minden ami az iszapban rejtõzködik. A táplálékot a ponty a harmonikaszerûen
elõrenyúló szájával veszi fel, majd garatfogaival felaprítja. Gyomra nincs, a
táplálék közvetlenül a hosszú béltraktusba kerül. A táplálékfelvétel igen
intenzív 20 Celsius-fok feletti hõmérsékletû vízben, viszont még az 5 fokos
vízben is táplálkozik (ezt igazolják a léki pontyhorgászok fogásai is). A tartós
koplalást a ponyt hiteles vizsgálatokkal alátámasztva kb. 600 napig viseli el.
|
Növekedés, életkor:: Jó feltételek
mellett igen gyorsan növekszik a ponty. Háromnyaras korára tógazdaságokban
elérheti a 35-45 centiméteres hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Érdekes
összehasonlítást lehet felállítani az egymás mellett elõforduló vadponyt és
tenyészponty között. Egyes évjáratokban a vadpntyok mindig kisebbek voltak mint
a tenyészponytok. A ponty lehetséges életkoráról régebben fantasztikus
elképzelések uralkodtak. Ma már a pikkelyminták vizsgálatával egészen pontosan
meg tudják állapítani a ponty életkorát. Például egy 20 kilogrammos ponty
életkora bizonyíthatóan 12 év volt. Ugyanakkor egy svéd rekordhal amely 19,30
kilós volt életkora viszont 30 év volt. Maximális életkor a pontyoknál kb. 35-40
évre tehetõ, de elõfordulhatnak szélsõséges esetek
is |
| |
|
|
|