Elterjed�s, �lõhely: Kecsege (Acipenser ruthenus) Eur�pa nagyobb foly�iban elterjedt. N�metorsz�gban telep�tett �llom�nyai �lnek. Magyarorsz�gon term�szetes szaporulata jelentõs. Kedveli a sebesebb foly�s� homokos szakaszokat, az agyagos m�rg�s v�zr�szeket. Fen�klak� hal. Magyarorsz�gon a 80-as �vekben a nagym�rt�kû v�zszennyez�sek miatt �llom�nya kiss� megcsappant, �gy mesters�ges kihelyez�ssel pr�b�ltak �llom�nyn�vel�st el�rni, a 90-es �vek derek�n �llom�nya n�vekedni kezdett. Haz�nk legjobb kecseg�s vizei, a Tisza, Dr�va, K�r�s�k, az ut�bbi �vekben a Dun�ban is megjelent.

Testfel�p�t�s: Jellegzetes k�lsejû hal. Teste megny�l hengeres. Orra hossz�, csontos, kiss� felfel� hajl�. Sz�ja, amely az orr kezdet�n�l helyezkedik el, csõrszerûen elõreugr�, a sz�ja elõtt n�gy baj�ssz�l tal�lhat�. Teste pikkely n�lk�li, hosszir�nyban �t v�rtsor fedi, egyik a h�t�len, a t�bbi k�toldalt helyezkedik el. Bõre ny�lk�s �rdes tapint�s�, az �vatlan horg�sz kez�t gyakran fels�rti. H�ta s�t�tbarna, egyes helyeken eg�szen olajz�ld �rnyalat� is lehet, oldalai vil�gosak, hasa piszkosfeh�r. �sz�i sz�rk�s sz�nûek, a mell �s a farok alatti �sz�k v�rhenyesek, farok�sz�ja r�szar�nytalanul osztott, teh�t a felsõ �ve j�val hosszabb az als�n�l.

Szaporod�s: M�jus-j�nius h�napokban �vik, m�ly k�ves foly�medrekben.

T�pl�lkoz�s: Mivel a kecsege fen�klak� hal, sz�ja als� �ll�s�, �gy t�pl�l�k�t a fen�krõl szerzi. Megfigyel�sek alapj�n sokszor a fark�val s�pri a sz�j�ba a t�pl�l�kot, amit elõzõleg a csontos orr�val kit�rt az aljzatb�l. �tlapj�n megtal�lhat� minden fen�klak� szervezet, csig�k kisebb kagyl�k, rovarl�rv�k, fõ t�pl�l�k�t azonban az agyagos aljzatban megtal�lhat� tiszavir�g l�rv�ja jelenti, amit l�rva �s im�g� (rep�lõ rovar) form�j�ban egyar�nt fogyaszt