 |
Men |
|
| |
 |
Naptr |
|
2025. November
H | K | S | C | P | S | V | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 |
|
| | |
 |
kezdlap |
|
Tartalom | |
 |
Kezdlap |
|
dv mindenkinek! Aki mg nem ismer, annak bemutatkozom: a nevem Hzirti horgszt. Budapesttl kb. 8 km-re talltok meg. Igaz, csak mrvs t vezet hozzm, az viszont jl jrhat mindenfajta jrmvel, legyen az bicikli, motorkerkpr, szemlyaut.
Ismt a nyr varzslatos szneiben pompzok, csods ltvnyt nyjtok, nekem elhiheted! Nyri bundt hztam s a t tkrm feszes teljesen. Napozhatsz, de nagyokat horgszhatsz, tehetsz nagy stkat, s jkat beszlgethetsz bartaiddal. Most is igazi kikapcsoldst nyjtok annak, aki elltogat ide: van intenzven teleptett horgsztavam, benne mindenfle hallal, csak arra vrnak, hogy kifogd ket! Nagy szeretettel vrom a horgszokat! Elkezddtt nlam a 2011-es szezon! Van egy j pr kapitlis pontyom s harcsm, hatalmas balinjaim, szp szmmal akad csuka s sll is s termszetesen fehr halaim is vannak!
Vrom a horgszni, kikapcsoldni s a termszetet szeret vendgeimet egsz vben amikor kiolvadok a hideg jgbl, s amig jra be nem fagyok.
J szrakozst kvnnak a gazdim:
A Hzirti Horgszegyesletek Egyeslsnek Vezetsge | |
|
|
 |
Hal fajtk |
|
Ponty
Szrmazs, elterjeds, lettr: Ponty
(Cyprinus carpio) A ponty szrmazst tekinve heves vitk dlnak.Thienemann
nzetei szerint Kna, Japn, Kzp- s Kis zsia egszen a Fekete-tengerig nyl
trsgeinek vizei kpezik a ponty eredeti hazjt.Eurpai elterjedsrõl semmit
sem lehet bizonyossggal lltani. A grgk s a rmaiak mr ismertk s
tavakban tenysztettk, felismerve rtkes hst. A kzpkorban szerzetesek
neveltk, nagyra becslt bjti tel volt.Honos Spanyolorszg, Franciaorszg (a
vilgrekord 37 kg-os pldny is innen szrmazik), Olaszorszg, Portuglia,
Svjc, Hollandia, Bulgria, Oroszorszg, Trkorszg, Romnia, Magyarorszg
szmos vizben. Eurpa majdnem minden desvizben megtallhat az szaki
szlessg 60. fokig. Nem tallhat viszont Finnorszgban, Skandinvia szaki
rszn s Kelet-Szibriban. Gazdag llomny l viszont a Fekete- tengerben,
Kaszpi-tengerben, Aral-tban.J fogsi eredmnnyel kecsegtet a Duna-delta,
Magyarorszgon a Balaton, a Tisza, Krsk, Drva, Szva. A ponty desvzi
hal, brakkvzben (kevert vz) is elõfordul, de csak az alacsony startalmat
viseli el. Fokozottan rvnyes ez az ivadkra, amely 7 ezrelket maghalad
startalom esetn elpusztul, az idõsebb pldnyok legfeljebb 12 ezrelkes
startalmat kpesek elviselni.Steffens feljegyzse szerint a Salton-tban
(Dl-Kalifornia) a ponyt 18,6 ezrelkes startalom mellett is megl. A ds
nvnyzet viszont fontos a szmra, nemcsak rejtekhelyet jelent a halnak, hanem
tpllkot s vhelyet is. A vz oxigntartalmval kapcsolatos ignye
szerny, a pnty az oxignt klnsen hatkonyan hasznostja. Oxignszksglete
nõ a vz hõmrsklet emelkedsvel, mivel ilyenkor tbbet mozog, illetve tbb
tpllkot vesz fel. Amennyiben a vz oxigntartalma lecskken a ponty
msodlagos levegõfelvtelhez folyamodik, a vzfelsznen levegõt szippant
(pipl), sõt egyes esetekben bõrn keresztl is tudja az oxignt hasznostani.
|
Szaporods, egyedfejlõds: Idelis
esetben, vagyis 18-20 fokos vzhõmrskletnl s kedvezõ vhelyek megltekor az
ivarrett halak mjusban s jniusban vnak, br az vs elhzdhat jlius
kzepig is (kedvezõtlen vzhõmrsklet). Az vs termszetes vizekben
szakaszos, vagyis akr napokig, vagy hetekig is eltarthat.Hidegfront betrs
hatsra az vsi folyamat megszakad, az ikrsokban kpzõdtt ikra
visszafejlõdik, s a hal szervezetben komolyabb krosods nlkl felszvdik.
Egyes szmtsok szerint a ponty kedvezõ esetekben testslykilgrammonkt
100 000-200 000 ikrt rak, egyes igen slyos nõstnyek tbb mint 1 milli ikrt
kpesek kibocstani. A megtermkenytett petk a fenkre sllyednek.
vegtisztk s enyhn srgs sznûek, tmrõjk 1,5 s 2 milimter kztt mozog.
A lrvk a vzhõmrsklettõl fggõen 38 nap mlva bjna ki az ikraburokbl,
4-5,5 milimter hosszak, a has alatt vilgossrga szikzacsk tallhat, mely
biztostja elsõ nyolc napi lelmket.A lrvk mg szni nem tudnak fejjel elõre
lesllyednek a fenkre, itt ragasztmirigykkel megtapadnak a fenken. Egy nap
utn szni kezdenek elsõ szsuk folyamn a vzfelsznre igyekeznek, hogy
levegõt szippantva megtltsk szhlyagjukat.Gyakran tbb napig is eltart mg
feltltik az szhlyagot levegõvel.
|
Tpllkozs: A pontyivadk az elsõ
idõben apr llati s nvnyi szervezetekbõl l. Kerekesfrget, vzibolht,
kandicsrkot, vziszkt, krszeket, s mindenfle lrvt fogyaszt, klnsen
kedveli az iszapos rszeken meghzd rvasznyoglrvt. A ponty nvnyi
tpllkot is felvesz, elsõsorban algkat, de fogyasztja a friss nvnyi
hajtsokat is. Nevezhetjk a pontyot mindenevõnek. A nagyobb pontyok esetenknt
a kisebb halakat is bekapjk, de a ponty ettõl mg nem ragadoz. tlapjn
megtallhat mindenfle freg, csiga, kagyl, pica, szitaktõlrva, teht
minden ami az iszapban rejtõzkdik. A tpllkot a ponty a harmonikaszerûen
elõrenyl szjval veszi fel, majd garatfogaival felaprtja. Gyomra nincs, a
tpllk kzvetlenl a hossz bltraktusba kerl. A tpllkfelvtel igen
intenzv 20 Celsius-fok feletti hõmrskletû vzben, viszont mg az 5 fokos
vzben is tpllkozik (ezt igazoljk a lki pontyhorgszok fogsai is). A tarts
koplalst a ponyt hiteles vizsglatokkal altmasztva kb. 600 napig viseli el.
|
Nvekeds, letkor:: J felttelek
mellett igen gyorsan nvekszik a ponty. Hromnyaras korra tgazdasgokban
elrheti a 35-45 centimteres hosszsgot s az 1-2 kilogrammos slyt. rdekes
sszehasonltst lehet fellltani az egyms mellett elõfordul vadponyt s
tenyszponty kztt. Egyes vjratokban a vadpntyok mindig kisebbek voltak mint
a tenyszponytok. A ponty lehetsges letkorrl rgebben fantasztikus
elkpzelsek uralkodtak. Ma mr a pikkelymintk vizsglatval egszen pontosan
meg tudjk llaptani a ponty letkort. Pldul egy 20 kilogrammos ponty
letkora bizonythatan 12 v volt. Ugyanakkor egy svd rekordhal amely 19,30
kils volt letkora viszont 30 v volt. Maximlis letkor a pontyoknl kb. 35-40
vre tehetõ, de elõfordulhatnak szlsõsges esetek
is |
| |
|
|
|