Elterjed�s, �lõhely: S�llõ (Stizostedion lucioperca) Kõs�llõ (Stizostedion volgense) A s�llõ Eur�p�ban honos, megtal�lhat� Nagy Britanni�t�l eg�szen Oroszorsz�g k�zep�ig. Magyarorsz�gon nagyobb foly�inkban, tavainkban tal�lhat� meg, Tisza, Duna, K�r�s�k, Dr�va, tavaink k�z�l a Balaton �s a Velencei t� h�res s�llõ�llom�ny�r�l. Szolnok megy�ben a Tisz�ban, a Szajoli holt�gban �s az Alcsiszigeti Holt Tisz�ban �lnek p�ld�nyai. Kedveli az oxig�nd�s kem�ny aljzat� vizeket, �lland�an b�v�helyet keres mag�nak, ahol nincs ott a meder egyenetlens�geiben keres fedez�ket. �ll�vizeken bedõlt f�k mellett, n�dasokban kell keresni az iszapos r�szeket ker�li, foly�vizekben partbiztos�t� kõr�zsûk, kõg�tak, sarkanty�k, ruganyok, valamint duzzaszt�mûvek alviz�n tal�lhat� meg nagyobb sz�mban.

Testfel�p�t�se: Teste ny�l�nk, oldalr�l alig lap�tott, feje hossz�k�s, szeme nagy. Sz�ja m�lyen has�tott �s cs�csba ny�l�, sz�j�ban sz�mos apr� fog van, ezek k�z�l kiemelkedik k�t p�r hosszabb ebfoga, l�nyeg�ben ez k�l�nb�zteti meg legink�bb kisebb testû rokon�t�l a kõs�llõtõl. Sz�ne a h�t�n z�ldessz�rke, oldalt ez�stsz�rk�s, hasa feh�r. Test�t apr� erõsen bõrbenõtt pikkelyek bor�tj�k. Oldalait 6-8 halv�ny testre merõleges oldalfolt tark�tja. H�t�sz�ja k�t r�szbõl �ll, az elsõnek kem�nyek hegyesek a sugarai, a m�sodik l�gysugar� �sz�.

Szaporod�s, egyedfejlõd�s: �v�sa m�rcius-�prilis h�napokban t�rt�nik, ikr�it a f�k v�zbeny�l� gy�k�rzet�re rakja, amelyet a h�m kikel�sig õriz. Ahol a term�szetes �v�s nem mindig sikeres, az �v�ter�let hi�nya miatt, ott s�llõbokrokat helyeznek ki (bor�kabokor), hogy megfelelõ �v�helyet biztos�tsanak a s�llõk sz�m�ra. A Balatonon elõnevel ivad�kokat is kihelyeznek, �gy fenntartva a h�res �llom�nyt. Sokszor elõfordul, hogy �v�sa kedvezõtlen v�z �s hõm�rs�kleti viszonyok miatt elh�z�dik, ami jelentõs k�rt tehet a leendõ �llom�nyban, hiszen az akkor m�r le�vott keszegek ivad�kai "kinõnek" a s�llõ sz�j�b�l.

T�pl�lkoz�s: Az ikr�b�l kikelõ l�rva elõsz�r apr� planktonikus �llatokkal (Rotatoria, Daphnia Magna, Diatomus), k�sõbb �tt�r a nagyobb �llatk�k, f�rgek fogyaszt�s�ra, csak n�h�hy cm-es nagys�g el�r�sekor t�r �t a ragadoz� �letm�dra, de felnõtt kor�ban is elõfordul gyakran, hogy csig�ka, kagyl�kat is fogyaszt nem csak halakat. A halak k�z�l kedveli a ny�jtott testû ez�st�s csillog�s fajokat, szûk garatny�l�s�n ezek cs�sznak le legink�bb. A s�g�rf�l�ket sem veti meg, nem okoz gondot neki a t�sk�s h�t�sz�.