Elterjed�s, �lõhely: K�r�sz (Carassius carassius) A k�r�sz Eur�pa minden foly� illetve �ll� �desviz�ben elõfordul, kiv�ve a hideg v�zû m�ly tavakat sebes foly�s� patakokat. Oxig�nig�nye csek�ly, �gy mocsarakban l�pokban is elõfordul. Tavakban a gyorsan felmelegedõ partmenti vizekben tany�zik elõszeretettel, n�dtiszt�sok sz�l�n, h�narasokban tal�lja meg igaz�n kedvezõ �letfelt�teleit. Csak a t�lv�z idej�n h�z�dik a m�lyebb vizekbe, a nyugalmi idõszak idej�n.

Testfel�p�t�s: A k�r�sz magas testû, oldalr�l kiss� lap�tott hal. K�t faja �l magyarorsz�gon, az ez�stk�r�sz �s a sz�les k�r�sz. A megk�l�nb�ztet�s�k nem okoz nagyobb gondot, mivel a sz�les k�r�sz magasabb h�t� �s a farokt�j�kon egy s�t�t folt tal�lhat�. Feje kicsi, sz�ja cs�csba ny�l�. Testsz�ne h�toldalon s�t�tbarna, oldal�n az aranys�rg�t�l az ez�stsz�rk�ig minden sz�nben elõfordul (aranyk�r�sz), hasa piszkossz�rke. Pikkelyei apr�k, kiss� bõrbenõttek. �sz�i vil�gossz�rk�k, h�t�sz�j�nak elsõ sugara, kem�ny fogazott, �n. bogn�rt�ske.

Szaporod�s, egyedfejlõd�s: �v�sa m�jus-j�nius h�napban kezdõdik, szakaszosan folyik. A k�r�szok k�z�tt kev�s a h�m ivar� (tejes), �gy gyakran elõfordul, hogy a pontyf�l�k csal�dj�ba taroz� halakkal �ssze�vik, gy l�trej�hetnek hibrid egyedek. N�veked�se lass�, m�g t�pl�l�kban gazdag vizekben is, sõt ahol az �llom�ny sûrû, cs�k�ttek maradnak a halak, nem nõnek meg 10-20 cm-n�l nagyobbra.

T�pl�lkoz�s: Az ikr�b�l kikelõ l�rva az elsõ idõszakban planktonikus szervezeteket fogyaszt, kandicsr�kot, v�zibolh�t, kerekesf�rget. K�sõbb �tt�r az apr� n�v�nyi �s �lllati szervezetek fogyaszt�s�ra, fiatal n�v�nyi hajt�sokt� kezdve f�rgek, csig�k, kagyl�kig minden szerepel �tlapj�n. A pontynak t�pl�l�kkonkurense ez�rt �llom�ny�nak nagym�rt�kû elszaporod�sa miatt k�rt tehet a t�bbi nemeshal �llom�nyban, gy�r�t�s�t ragadoz�hal betelep�t�ssel oldj�k meg